Ahogy magazinunk előző számában már beszámoltunk róla, Benjamin és Barnabás, mindkét versenyzőnk, sikeresen visszatértek a versenypályára súlyos sérüléseik után. A rehabilitációs időszak alatt mindketten kitartóan dolgoztak azért, hogy újra régi formájukban térhessenek vissza a versenyzéshez
Felkészülés a sarkkörön túl
Az idei havas felkészülés Finnországban kezdődött, ahol már október végén – az előző szezonból megőrzött hónak köszönhetően – versenykörülmények között lehetett edzeni. A sarkkörön túl ilyenkor már rövidülnek a nappalok, és éjszakánként gyakran látható a lenyűgöző sarki fény. Leviben, ahol világkupa-futamot is rendeznek, ilyenkor a világ legjobb technikai síelői gyűlnek össze edzésre, köztük a NIVELCO SE három versenyzője is.
Fokozatos visszatérés a versenyzéshez
A felkészülés zökkenőmentesen zajlott, bár hosszú kihagyásuk miatt a fiúk csak fokozatosan térhettek vissza a versenyzéshez.
Világbajnokság Saalbachban
Az idei szezon legnagyobb eseménye kétségtelenül a világbajnokság volt, amelyet 1991 után újra az ausztriai Saalbachban rendeztek meg. Számomra különösen emlékezetes helyszín ez, hiszen annak idején itt vettem részt versenyzőként életem első világbajnokságán, ezért nem volt teljesen ismeretlen számomra a pálya és a környezet.
Új szabályok, új kihívások
A világbajnokság ismét sikereket hozott a NIVELCO férfi versenyzőinek, annak ellenére, hogy egyik legerősebb versenyszámukat – az alpesi kombinációt – megváltoztatták. Korábban ebben a számban azok értek el kimagasló eredményeket, akik egyaránt jól teljesítettek gyorsasági és technikai számokban. Az új szabályok szerint azonban csapatversennyé alakították ezt a számot: minden nemzetnek külön-külön kellett indulót neveznie a két eltérő technikai tudást igénylő számban. Mivel női versenyzőnk csak egy van, Noa nem tudott részt venni ezen az eseményen.
Testvérpáros a mezőnyben
A fiúk azonban remekül helytálltak: az új szabályok szerint megrendezett alpesi kombinációban nagy küzdelem árán az előkelő huszadik helyet szerezték meg. Érdemes kiemelni, hogy nemzetenként akár négy csapat is indulhatott ebben a versenyben. Barnabás egy nagyszerű lesikló futammal kezdett, amellyel huszonötödik lett, míg Benjamin okos szlalomozással végül huszadik helyre hozta be csapatunkat. Külön büszkeség számunkra, hogy ők voltak az egyetlen testvérpáros az egész mezőnyben!
Emlékezetes pillanatok a döntőben
Egy másik emlékezetes pillanat az volt, amikor Barnabás és Benjamin – szintén egyetlen testvérpárként – bejutottak a selejtezőből a legjobb huszonöt közé, ezzel kvalifikálva magukat a fináléba. A nőknél nem rendeznek selejtezőt, így Noa korábbi eredményei alapján automatikusan döntős lett mindkét számban. Sajnos azonban óriás-műlesiklásban nem tudta befejezni második futamát, míg szlalomban már az első futamban kiesett.
Eredményes szezon és olimpiai felkészülés
A NIVELCO SE versenyzői számára az idei szezon igazán sikeresnek bizonyult. A csapat tagjai számos kiemelkedő eredményt értek el, amelyek méltán adnak okot a büszkeségre.
Szőllős Noa három alkalommal állhatott fel a dobogó legfelső fokára, emellett hatszor szerzett ezüstérmet, ezzel is bizonyítva kivételes formáját és kitartását. Szőllős Barnabás egy arany- és egy ezüstéremmel zárta a szezont, továbbá tizenötször végzett a legjobb tíz között, ami folyamatosan magas szintű teljesítményét igazolja.
Szőllős Benjamin szintén remekelt: egy első és egy harmadik helyezést szerzett, valamint további hat alkalommal jutott be a Top 10-be.
A sikeres idény után azonban nincs megállás: a csapat már májusban megkezdi a felkészülést a következő szezon legnagyobb kihívására, a 2026-os milánói téli olimpiára. A sportolók eltökélten és motiváltan vágnak neki a munkának, hogy a jövőben is hasonlóan szép eredményekkel örvendeztessék meg szurkolóikat és támogatóikat.
Noa
– Második szezonom az Európa Kupa sorozatban véget ért. Levinben, Finnországban kezdtük a felkészülést, ahol néhány hétig remekül tudtunk edzeni, majd visszatértünk Közép-Európába az első versenyekre. A decemberi nagyszerű óriás-műlesikló eredmények után az új évben egyre inkább a szlalomra helyeztük a hangsúlyt. Zell am See-ben, Ausztriában szereztem meg első EC-pontjaimat szlalomban, és a szezon végéig stabil teljesítményt nyújtottam, mind EC-, mind FIS-pontokat gyűjtve.
– Sajnos az évről-évre változó időjárás egyre nehezebbé és kiszámíthatatlanabbá teszi a versenyzést, továbbra is edzünk és küzdünk, hogy minden évben fejlődni tudjunk.
Benji
– Ez a szezon jelentette az első visszatérésemet egy komoly sérülés után – egy elszakadt keresztszalag miatt majdnem egy évig nem síelhettem. Amikor augusztusban, tizenegy hónappal a sérülés után ismét sílécre állhattam, az felejthetetlen pillanat volt, amely újra fellobbantotta bennem a sport iránti szenvedélyt. Októberben, tizenhárom hónappal a sérülés után, már kapusedzéseken is részt vettem. Bár fizikailag jól felkészültem, köszönhetően a fegyelmezett nyári rehabilitációnak és erőnléti edzéseknek, a visszatérés a gyorsasági edzésekhez mentálisan sokkal nehezebbnek bizonyult, mint ahogy előzetesen vártam.– Bár a térdem még a legnagyobb terhelés mellett is jól bírta, a mentális gát – különösen 80 km/h feletti sebességnél – jelentette a legnagyobb kihívást. Ennek eredményeként, míg néhány hónap alatt visszanyertem a sérülés előtti formámat szlalomban, az óriás-műlesiklásban továbbra is küzdöttem az önbizalom hiánnyal, a szuperóriás-műlesiklástól és a lesiklástól pedig végleg el kellett búcsúznom.
– Annak ellenére, hogy nem sikerült minden alpesi számban elérnem a korábbi teljesítményszintemet, büszke vagyok rá, hogy mind szlalomban, mind óriás-műlesiklásban megszereztem az alap olimpiai kvalifikációs kvótát. Ez lehetőséget ad arra, hogy továbbra is kergessem olimpiai álmomat, és innen folytassam a küzdelmet.
Barni
– Ez a tél a visszatérés szezonja volt számomra is, miután tavaly januárban Kitzbühelben megsérültem. Elveszítettem minden FIS-pontomat, így visszaestem a világranglistán és a mezőny végéről kellett újrakezdenem a szezont. Ez azt jelentette, hogy magas rajtszámmal, rosszabb hóviszonyok között kellett versenyeznem, ami mindent sokkal nehezebbé tett.
– Eleinte nehezen tudtam újra pontokat szerezni – különösen, mert hátulról indulni sosem könnyű. A szlalom pontjaimat éppen a saalbachi világbajnokság előtt sikerült megszereznem, de a többi versenyszámban még hiányoztak az eredmények.
– A világbajnokság nagyon jól sikerült. Lesiklásban jó futamokat teljesítettem, és az alpesi kombinációban pedig a huszadik helyen végeztem, ráadásul a testvéremmel együtt versenyezhettem, ami különleges élmény volt.
– Ezt követően minden figyelmemet arra fordítottam, hogy visszaszerezzem a FIS-pontjaimat. A Passo San Pellegrinóban rendezett ír bajnokságon szuperóriás-műlesiklásban és lesiklásban is remek eredményeket értem el, aminek köszönhetően visszakerültem a világ legjobb 150 lesiklója közé. Ha ezt a helyezést meg tudom tartani a világkupa-szezon rajtjáig, akkor a jövő télen ismét indulhatok a világkupa- sorozatban.
– A szezon utolsó versenyein végül óriás-műlesiklásban is sikerült pontokat javítanom – ez volt az utolsó versenyszám, ahol ebben a szezonban még nem szereztem pontot.
– Összességében minden versenyszámban sikerült előrelépnem, sőt, néhány egyéni csúcsot is megdöntöttem. Még nem értem el a sérülésem előtti szintet, de minden versennyel egyre közelebb kerülök hozzá.